FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (FCI) (AISBL)

TERMÉSZETES TERELÉSI KÉPESSÉG VIZSGA
"FCI-NHAT"

2016. január 1.
Bevezetés
Az FCI Természetes Terelési Képesség Vizsga (NHAT) célja, hogy a különböző juhászkutya fajták főbb,
közös jellemző tulajdonságai kimutathatóvá váljanak:
· érdeklődés nyájban lévő állatok iránt
· felvezetővel való együttműködési hajlandóság
· a nyáj mozgásának irányítása iránti ösztön
· a természetes szándék arra, hogy megkeresse azt az egyensúlyi helyzetet, átellenben
felvezetőjével, hogy a nyáj feletti jobb ellenőrzést elérje.
Jelen vizsga korlátozott keretei között a kutyák csakis ezen alapvető tulajdonságokat mutathatják.
Meg kell jegyezni, hogy kizárólag gyakorlás és tapasztalat eredményezheti a kutya szembeállítását
bonyolultabb feladatokkal, melyek során a legtehetségesebb kutyák a legmagasabb szinten képesek
bemutatni természetes adottságaikat.
Általános feltételek
Az FCI Természetes Terelési Képesség Vizsga (NHAT) terelő kutyafajták részére nyitott (a
mellékletben szereplő lista szerint). A kutyáknak FCI által elismert származási/regisztrációs lappal kell
rendelkezniük. A vizsgára hat hónapos kortól lehet jelentkezni.
Alkalmatlan állapotban lévő kutyák nem vizsgáztathatók. Tüzelő szukákat távol kell tartani és a
legvégén vizsgáztatni. Azokat a szukákat, melyek kevesebb, mint nyolc héttel a vizsga előtt szültek és
azokat, melyek várhatóan négy héten belül szülnek, ki kell zárni.
A kutyáknak nyakörvet kell viselniük. Folytó-, elektromos- vagy szöges nyakörv használata tilos. A
vizsga alatt a kutya nem viselhet szájkosarat.
Jobb, ha a kutya semmilyen nyáj melletti (terelési) képzésben nem részesült, ugyanakkor néhány alap
engedelmességi betanítás ajánlott (megállítás és behívás).
Az FCI Természetes Terelési Képesség Vizsgát (NHAT) az összes FCI tagnak és szerződéses partnernek
el kell ismernie.
A vizgsa hasznos eszköz lehet fajtaklubok részére a sajátos pásztorkutya tulajdonságok
megőrzéséhez.
Az eredményt fel kell jegyezni a kutya származási lapjára vagy bármely azzal egyenértékű okmányba.

Szervezet

A vizsgát olyan klub vagy terelő csoport szervezhet, aki rendelkezik a Nemzeti Kutyás Szervezet (mely
az FCI tagja vagy szerződéses partnere) engedélyével.
A vizsgán csak minősített terelőbírók bírálhatnak, akiket el kell, hogy ismerjen saját országuk nemzeti
kutyás szervezete, az FCI-vel egyetemben.
A bírónak a kutya viselkedését kell ellenőriznie. A bíró a vizsgát bármely időpillanatban leállíthatja.
A bíró felelőssége a kutya beazonosítása, tetoválás vagy mikrochip szám alapján még a vizsga
megkezdése előtt.
A Rendező Bizottság felelőssége a vizsgához való megfelelő terület, a nyáj, a nyáj karámjának és a
szükséges személyzet biztosítása.
A vizsga juhokkal és marhákkal is megtartható.
A nyájat oly módon kell kiválasztani, hogy minden vizsgázó ugyanolyan minőségű birkákkal
dolgozhasson. A vizsgán használt juhok lehetőleg azonos nyájból származzanak, és ugyanolyan
fajtájúak legyenek. A juhoknak egészségesnek és kutyához szokottnak kell lenniük. A bárányoknak
elég idősnek kell lenniük a leválasztáshoz.
A Rendező Bizottságnak megfelelő számú juhot kell biztosítania annak érdekében, hogy a falkák ne
legyenek a szükségesnél jobban stresszelve és használva.
A terület, ahol az állatok vizsgáztatása folyik nagyjából 75 m hosszú és elegendően széles kell legyen
ahhoz, hogy 10 m széles sávot biztosítson a karám körül a terület szegélyéig. Az állatokat tartó karám
nagyjából 8-16 m átmérőjű lehet, azaz 25-50 m kerületű, a méret az állatok számának függvénye. A
kerítésnek alkalmasnak kell lennie a nyáj belül, a kutya kívül tartására. Marhákkal végzett vizsgák
esetére egy vagy két menekülő (bikaviadal típusú) területet kell biztosítani.
Minden egyes vizsgához legalább 10 juhot kell használni, vagy minimum 5 marhát. Az állatokat
gyakran kell cserélni 3-4 vizsgáztatott kutyánként.
A bírónként egy napon vizsgáztatható kutyák száma nem haladhatja meg a 30-at.
A vizsga menete
Ezen a vizsgán a kutyát terelési képessége alapján ítélik meg. A vizsga két részből áll, az első rész célja
a kutya alapvető szociális tulajdonságainak meghatározása és a második rész a veleszületett terelési
ösztön vizsgálata.


Első rész: Viselkedés
a) Emberekkel való kapcsolat
A bíró kapcsolatot teremt a kutyával, hogy ellenőrizze ismerkedő készségét és önuralmát. A bírónak a
kutya tetoválási vagy mikrochip számának ellenőrzésekor is esélye nyílik a barátkozási hajlam
tesztelésére.
A kutyát felvezetője pórázon tartva átvezeti egy csoport ember között.
Agresszivitás vagy félelem az emberek iránt nem tűrhető el, de egy természetes figyelmeztető
reagálás, mely tipikus néhány juhászkutya fajtánál, még elfogadható.
b) Kutyákkal való kapcsolat
A kutyát felvezetője pórázon tartva átvezeti egy csoport ember között, akik kutyáikat szintén pórázon
tartják. A csoportban lévő kutyáknak nyugodtan kell viselkedniük. A kutyának ebben az esetben is
normális, közömbös viselkedést kell mutatnia a többi kutyával szemben.
c) Hangra való érzékenység
A vizsga ezen részében a bíró vagy segítője egy hangos, hirtelen hangot ad. A kutyának félelem nélkül
kell reagálnia, egy éberséget jelző, közömbös viselkedés kerül elfogadásra. A hang kifejthető valami
olyasmivel, mint például egy megrázott műanyag zacskó vagy azzal hasonlatos zaj. A puskalövés nem
megengedett.
d) Kapcsolat a felvezetővel
A bíró értékeli a kutyának felvezetője iránti bizalmát szokatlan körülmények között. Ez nem úgy
értékelendő, mint egy feladat vagy akadály. Ez egy fontos vizsgálat a kutya természetes, nyitott
tulajdonságát illetően.
A kutya elfogadja a felvezetőt (helyzetét és parancsait) és együttműködik vele. A kutyától elvárt a
felvezetőjével való jó kapcsolat, mely egy kis körön végzett, póráz nélküli szabadon követési
gyakorlattal bemutatható.
Akadály
A kutyát át kell vezetni egy akadályon, például alacsony ugrólécen vagy rámpán.
A felvezető hiánya
Amíg a kutyát egy segítő vagy a bíró pórázon megtartja a felvezető nagyjából 15 m-re esetleg
távolabb elsétál és a bíró jelzésére megáll. A kutya nem mutathatja nyugtalanság vagy pánik jelét.
Behívás
A bíró jelzésére a felvezető behívja kutyáját, mialatt a segítő elengedi.


Második rész: Terelőkutya adottság
Általánosságban a bíró elegendő lehetőséget és időt kell adjon a kutyának, hogy megmutathassa
adottságát.
A bíró a vizsga során utasíthatja a felvezetőt, hogy bátorítsa vagy kísérje a kutyát. A felvezető
számára megengedett a kutya dicsérettel való ösztönzése, azonban etetéssel vagy játékkal nem.
a) A nyáj megközelítése
A vizsga kezdő helyéhez vezető útvonalon a felvezető pórázra vett kutyájával körbesétál a nyájat
magában foglaló karám körül. A felvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a kutya észrevegye az
állatokat, ösztönözze érdeklődését. Azután a felvezető pórázon lévő kutyájával a vizsga kezdő
helyéhez megy.
A kezdő ponton, ami nagyjából 50 m a karámtól, a bíró jelzésére a felvezető lassan elindul a karám
felé és kb. 10 m megtétele után elengedi (póráztalanítja) kutyáját. Ebben a pillanatban a kutya
szabadon engedési parancsa is kiadható.
A felvezető elindulásának pillanatától, a kutya jószágok iránti érdeklődése kerül bírálatra. A bíró
jelzésére a felvezető egyenesen a karám irányába indul, anélkül, hogy a kutyának bármi nemű jelet
vagy parancsot adna. Magasan értékelendő, ha a kutya már messze a karámtól az érdeklődés jeleit
mutatja.
A bíró megkérheti a felvezetőt, hogy sétáljon, forduljon- vagy éppen álljon meg a karám körül. Azok a
kutyák, melyekben körözési és felvezetővel átlósan lévő egyensúlyi pont keresési ösztön van, nagyon
erősen mutatják a kívánatos terelőkutya hajlamot. A kutya érdeklődésének felkeltéséhez a bíró
megkérheti a felvezetőt a karámba való belépésre (kutyája nélkül) a juhok körbemozgatása céljából.
b) A nyájjal való kapcsolat
A bíró megkéri a felvezetőt, hogy pórázra vett kutyájával lépjenek be a karámba. Amennyiben a kutya
megfelelő viselkedést mutat a bíró dönthet a póráz levételéről.
Ha a kutya agresszivitást vagy félelmet mutat, a vizsga befejeződik. Félelem esetén a felvezetőnek
lehetőségében áll a kutya megnyugtatása még a karám elhagyása előtt.
c) Érdeklődés és kezdeményező készség
A vizsga során a kutyának legalább két percen át érdeklődést kell mutatnia a jószágok iránt.
A kezdeményező készség megállapítása érdekében a bíró értékeli a kutya nyáj mozgatására irányuló,
felvezető utasítása nélküli, önálló tevékenységét.
Értékelés
A természetes viselkedést és a terelési képességet külön-külön kell bírálni.
a) A viselkedés felmérése
A bíró röviden jegyzi a kutya viselkedését és a következőképpen minősíthet: Megfelelt (P) vagy Nem
felelt meg (NP) illetve Kizárva (DIS) agresszió esetén.
Ha a kutya nem ment át a viselkedés felmérésén nem folytathatja a vizsgát annak második felével.
b) A terelési képesség
A bíró a következőképpen minősíthet: Nagyon jó (VG) - Jó (G) - Elégtelen (INS) vagy Kizárva (DIS) a
juhokon elkövetett komoly agresszió esetén.
A "Kizárva" minősítést szerzett kutyák többé nem tehetnek ilyen vizsgát.
A vizsga második részében "EIégtelen" minősítést szerzett kutyák egy másik alkalommal újra
vizsgázhatnak.
A terelési ösztön örökletes tulajdonságok és képességek összessége, mely alkalmassá teszi a kutyát
nyájban lévő állatok irányítására. Ez egységes, belső kényszerből eredő és még mindig kívánatos
tulajdonsága a juhászkutyáknak, mely nem tanulás vagy gyakorlat eredménye.
Az FCI Természetes Terelési Képesség Vizsga (NHAT) szabályzatot az FCI Általános Bizottsága a
2015. novemberi zágrábi ülésén hagyta jóvá.
Fordította: Keve Gábor
2016. xxx és 2016. xxx közötti nyilvános vitát követően egyetlen és hivatalos fordításnak
efogadta a MEOESZ Terelő Sportbizottság Budapesten tartott 2016. xxx "xx"-i ülése.

Melléklet: A NHAT-on vizsgáztatható terelőkutya fajták listája

Standard Fajta megnevezése Csoport
15 CHIEN DE BERGER BELGE 1
16 OLD ENGLISH SHEEPDOG 1
38 WELSH CORGI CARDIGAN 1
39 WELSH CORGI PEMBROKE 1
44 BERGER DE BEAUCE 1
55 PULI 1
56 PUMI 1
83 SCHIPPERKE 1
87 GOS D'ATURA CATALA 1
88 SHETLAND SHEEPDOG 1
93 CAO DA SERRA DE AIRES 1
113 BERGER DE BRIE 1
138 CHIEN DE BERGER DES PYRENEES A FACE RASE 1
141 CHIEN DE BERGER DES PYRENEES A POIL LONG 1
142 SLOVAKIAN CHUVACH 1
156 COLLIE ROUGH 1
166 DEUTSCHER SCHAEFERHUND 1
171 BOUVIER DES ARDENNES 1
176 BERGER PICARD 1
191 BOUVIER DES FLANDRES/VLAAMSE KOEHOND 1
194 CANE DA PASTORE BERGAMASCO 1
223 HOLLANDSE HERDERSHOND 1
238 MUDI 1
251 POLSKI OWCZAREK NIZINNY 1
271 BEARDED COLLIE 1
277 HRVATSKI OVCAR 1
287 AUSTRALIAN CATTLE DOG 1
293 AUSTRALIAN KELPIE 1
296 COLLIE SMOOTH 1
297 BORDER COLLIE 1
311 SAARLOOSWOLFHOND 1
313 NEDERLANDSE SCHAPENDOES 1
332 CESKOSLOVENSKY VLCIAK 1
342 AUSTRALIAN SHEPHERD 1
347 BERGER BLANC SUISSE 1
45 BERNER SENNENHUND 2
46 APPENZELLER SENNENHUND 2
47 ENTLEBUCHER SENNENHUND 2
58 GREAT SWISS MOUNTAIN DOG 2
147 ROTTWEILER 2
181 RIESENSCHNAUZER 2
340 SAINT MIGUEL CATTLE DOG 2
14 VASTGOTASPETS 5
135 SVENSK LAPPHUND 5
189 SUOMENLAPINKOIRA 5
212 SAMOYED 5
237 NORSK BUHUND 5
284 LAPINPOROKOIRA 5
289 ISLENSKUR FJARHUNDUR 5
336 PERRO DE AGUA ESPANOL/SPANISH WATER DOG 8
209 TIBETAN TERRIER 9